Műfenyő vagy igazi? Nézzük meg, melyik választás lehet a legjobb a Földnek!
Amint elérkezik december 1-je, felizzik a karácsonyfa-láz, az utcákon pedig tömegével jelennek meg az árusok. Aztán az ünnepek végeztével a fenyőfák az utcára kerülnek, sokakban pedig felmerül a kérdés: vajon tényleg a fák kivágása a legkörnyezetkímélőbb megoldás a karácsonyozásra?
Sokan ebből kiindulva inkább műfenyőt vásárolnak, mondván, így nem kell fát kivágni, ráadásul évekig használni lehet. Pedig környezetvédelmi szempontból ez csak illúzió.
Műfenyő=öko-rémálom
Csak az Amerikai Egyesült Államokban 10 millió műfenyőt vásárolnak évente, amelyek nagy részét Kínából importálják. Ehhez rengeteg erőforrásra van szükség, hiszen jelentős mennyiségű káros anyag kerül a környezetbe, amíg a fákat legyártják és más kontinensekre, Amerikába vagy akár Európába szállítják.
További fekete pont, hogy a műfenyőkhöz használt műanyag nem újrahasznosítható, így a többségében rossz minőségű, egy karácsonyt is alig túlélő fák az ünnepek végeztével a kukában landolnak – ezzel felesleges, de annál nagyobb mennyiségű műanyag-hulladékot termelve.
Virágh Erika, a Humusz Szövetség közösségi programvezetője szerint, ha mégis műfenyő mellett döntenénk, érdemes a PVC-mentes, polietilénből készült, Európában gyártott darabokat keresni. Ezek sokkal környezetkímélőbbek kínai, tömény műanyag társaikhoz képest, melyek gyártásához rengeteg olajszármazékot és ólmot is felhasználnak.
Arra is fel kell készülni, hogy a műfenyő egy hosszútávú elköteleződés, ugyanis
” egy műfenyőt legalább 20 évig, tehát 20 karácsonyon keresztül kellene használunk ahhoz, hogy az ökológiai kár, amit a legyártása okozott megtérüljön”
– mondta el Virágh, hozzátéve, hogy ugyanennyi idő kell ahhoz is, hogy a fröccsöntött fák környezetterhelése egy kivágott fenyőfáéval legyen egyenlő. Arra viszont mindenképp fel kell készülni, hogy a fent említett silány minőség miatt – tisztelet a kivételnek – nem fogja 20 évig bírni fautánzatunk a gyűrődést, így gyakorlatilag esélytelen, hogy ökológiai szempontból megérje ezt választani.
Ráadásul – bár ezek inkább szentimentális ellenérvek – a műfenyő ellen szól az is, hogy
- nincs fenyőillata;
- elmarad az idegesítő, de a hangulathoz hozzátartozó fenyőtalp miatti idegeskedés és törzsfaragás;
- ahogyan a lehulló tűlevelek már-már rituális felporszívózása is, amit széthordunk a lakásban a zokninkkal, megeszi a macska, lenyeli a kutya.
Az igazi az igazi
Ez alapján kijelenthetjük, akkor döntünk valamennyire felelősségteljesen, ha karácsonykor egy igazi fenyőt öltöztetünk fel piros és arany díszekkel, zenélő rénszarvassal és zselés szaloncukorral.
Természetesen a karácsonykor kínált fenyőfákat nem a természetes erdőkből, állatoknak biztonságot nyújtó faunákból nyerik, hanem úgynevezett faiskolákból, ahol kifejezetten ilyen célokra ültetnek és nevelnek fenyőket. Magyarországon Zala, Vas és Somogy megye büszkélkedik a legtöbb és legnagyobb faiskolával, ahol addig növesztik a fákat, amíg el nem érik a kívánt karácsonyfa méreteket.
A faiskolák fenntarthatóságát azzal garantálják, hogy egy kivágott fa után egyes helyeken tíz másikat ültetnek – arról nem is beszélve, hogy a fenyővétellel az ottani termelőknek adunk megélhetést, és nem egy kínai műanyagfa-fröccsöntőnek.
A növekvő facsemeték élettartamuk alatt ugyanúgy ellátják a fák ősi „feladatát”, megkötik a szén-dioxidot és oxigént biztosítanak az élővilágnak. Természetesen az igazi fenyőnek is van ökológiai lábnyoma, hiszen a fák szállításának is van szén-dioxid kibocsátása.
„Amennyiben vágott fenyőt szeretnénk, érdemes azt is figyelembe venni – amellett, hogy hazai származású legyen –, hogy nekünk se kelljen messzire elautózni érte, lehetőleg a közelből szerezzük be. Rengeteg fa külföldről érkezik hazánkba, melyeknek jelentős ökológiai lábnyomuk van” – mutatott rá Virágh Erika, aki hozzátette:
„ide tartozik még lehetőségnek a gyökeres vagy földlabdás fenyő is, ami szintén csak akkor környezettudatos, ha az ünnepek alatt megfelelően öntözni tudjuk és az ünnepeket követően rögtön ki tudjuk ültetni a szabad földbe.”
Az igazi fenyő esetében a legfontosabb kérdés, hogy mi lesz a sorsa miután elvégezte feladatát a nappaliban. A legjobb eset, ha fent említett földlabdás fenyőt vízkeresztkor el tudjuk vinni egy vidéki telekre, például a nagyszülőkhöz, kiültetni a kertbe, ezzel élőhelyet biztosítva állatoknak és megkímélve a környezetet a fa elégetésével termelt szén-dioxidtól – meg persze a lelkünknek is jól esik.
Ha mégis vágott fenyőt vásároltunk, lényegében két lehetőségünk van: szeméttelep vagy tüzelő. Adja magát, hogy a belvárosban, lakótelepen élőknek kevésbé opció a fával fűtés, azonban odaadhatjuk családtagjainknak, ismerőseinknek, akik fával fűtenek, ugyanis a fenyőfa elégetésekor körülbelül annyi szén-dioxid keletkezik, amennyit a fa élete során lekötött, így megmarad az egyensúly.
Akkor sem kell aggódni, ha nem tudjuk elpasszolni a fát, az állam ugyanis gondoskodik róla. Magyarországon a karácsonyfák hulladékégetőkbe kerülnek, Budapesten például a felaprított fákat a Fővárosi Hulladékhasznosító kazánjaiba küldik. A fenyőfa a magas gyantatartalma miatt kiváló tüzelőanyag, az elégetése több tízezer budapesti háztartás számára biztosít fűtési gőzt és villamos áramot.
Tudatosság, boldogság
A vágott fenyő-műfenyő-földlabdás fa trión kívül léteznek egyéb alternatívák is, a Humusz Szövetség pedig több kreatív és fenntartható tippet is adott arra az esetre, ha képesek vagyunk magunk mögött hagyni a karácsonyfa hagyományát:
- Karácsonyfa a falra: sok technikával találkozhatunk, ha fali karácsonyfa után kutakodunk, az egyik a kézből-karácsonyfa. A család minden tagja körberajzolja a tenyerét, majd kivágja a formát. Az így készült kezek lesznek a fa levelei. Celluxszal, gyurmaragasztóval felrakjuk a falra, és már csak az ajándékok hiányoznak.
- Karton karácsonyfa: két egyforma méretű, téglalap alakú kartonra lesz szükségünk. Mindkettőre rárajzoljuk a fenyőfa mintáját, kivágjuk, és már kész is van a két fenyőnk. Mindkettő közepét kétharmad részig bevágjuk, az egyiket felülről lefelé, a másikat alulról fölfelé. Egymásra merőlegesen összeillesztjük a két darabot. Ha van nagyobb kartonunk, akár ember nagyságú fa is díszítheti a nappalit. Ízlés szerint lehet festeni, díszíteni.
- Csak az égősort felhasználva: apró rajzszögekkel formázzunk fenyőfa alakzatot az adott felületre, majd az égősort ezen mintázat mentén helyezzük fel. A rajzszögekre helyezhetünk még egyéb kis díszeket is.
Az egyedi, kézzel készített karácsonyfáknak csak a képzelet és a kreativitás szabhat határt, ha viszont mindenképpen ragaszkodsz egy igazi fa feldíszítéséhez, akkor a Humusz Szövetség javasolja az egyik kerti fenyő feldíszítését, vagy ha ez nem lehetséges, akkor egy fenyőről lemetszett ág dekorálását.
A nagy karácsonyfa-kérdés mellett azért ne felejtsük el, hogy ez csak egy szelete a karácsonykor fokozódó környezetterhelésnek – kezdve a vásárlási láztól, egészen a családhoz utazás hatásáig. Valójában sok hagyományunkat, szokásunkat kéne átgondolnunk ahhoz, hogy a karácsonyból egy minden ízében fenntartható, környezetbarát ünnep legyen.
